Nyugalom, kényeztetés, illatos töltődés, amit Bori szalonjában tapasztaltam, ahol szinte földi paradicsomban éreztem magam. Beszélgettünk az érintés, szaglás fontosságáról és közben kiderült az is hogyan lesz valaki jogászból, aromaterapeuta, kozmetikus.
Szerintem, aki elmegy a szalonodba, semmi kétsége nem lesz afelől, hogy te erre születtél...
Igazából nem voltak őrült nagy felkiáltójelek az életemben, hogy az illóolajok az én utam, nem tudom azt mondani, hogy kiskoromban is kozmetikus vagy aromaterapeuta szerettem volna lenni. Tanár szerettem volna lenni, de családi nyomásra jogi egyetemre mentem és viszonylag hamar kiderült, hogy ez nem az én pályám, de azért tisztességgel elvégeztem az egyetemet és 8 évet dolgoztam is jogászként.
Mi hozott változást számodra?
A kozmetikusomon keresztül már az egyetem alatt találkoztam az aromaterápiával. Amikor a nagyobbik lányomat vártam, akkor kezdtem nagyon intenzíven használni az illóolajokat minden tekintetben. A masszőröm, aki a dúlám is volt a lányaim születésekor illóolajokat használt és az a csoda, amit így megélhettem, nagyon jó iránymutatás volt és már tudtam, hogy nem szeretnék jogászként visszamenni dolgozni.
Mi volt a következő lépés?
A lányom kb. fél éves lehetett, amikor volt egy órám és leültem a gépemhez, hogy eldöntsem hogyan tovább. Tudtam, hogy az aromaterápia a kiindulási pont, de az nem egy önálló vállalkozási alap, ezért én a kozmetikus képzést választottam mellé. Abban az egy órában már csak a megfelelő kozmetikus képzést kellett megtalálnom. Volt egy tanfolyam, aminek pont azon a héten volt a beiratkozási határideje, ott kezdtem el a tanulmányaimat.
Mi az, amit jogászként hiányoltál?
Az érintés nagyon fontos az életemben, amikor masszírozok az nem egy egyirányú dolog, hanem kettőnk közt van egy fizikai kommunikáció. Az érintéssel mindent átadsz, ami a szavakon túl lehetséges, persze ebben szerepe van az illóolajok fizikai hatásának, és a beszélgetésnek is. Nem egyszer előfordul, hogy masszázs közben elkezd sírni valaki, mert megnyílik a kezelés hatásától.
Volt bizonytalanság benned a pályamódosításod kapcsán?
Nem, mert az első perctől kezdve nagyon sok visszaigazolást, pozitív visszajelzést kaptam. A masszőrömnek is tudtam kérdéseket feltenni és egy percig nem kérdőjeleződött meg az elmúlt nyolc évben, hogy jó döntést hoztam. Inkább egy nagyfokú értetlenség volt körülöttem, hogy tényleg ezt akarom, valóban jogászként elmegyek szakmunkásnak? De ez nem tántorított el, mert számomra az volt a fontos, hogy olyan munkát végezzek, amiben jól érzem magam és nem érdekel, hogy ehhez mások mit szólnak. Azóta többen irigykedve néznek, hogy de jó nekem, hogy én megtaláltam, azt a munkát, amit szeretek.
Megbántad a jogászkodás éveit?
Nem, mert a kihívást láttam benne, amit kipipáltam. Sokat adott gondolkodásban, nem ijedek meg szerződések apróbetűs részeitől, nagyon jól fejlesztette a memóriámat. Ha őszinte vagyok, akkor én nagyon szeretek tanulni és hát azt a jogi egyetemen lehet, ezzel nem volt különösebb problémám. Szerettem az egyetemi létet, függetlenül attól, hogy nem találtam meg a közegemet. Adtam pár évet az életemből, hogy megszeressem a jogászkodást, de egyértelmű volt, hogy nem leszek kiemelkedően jó benne. Hiába csináltam jól a munkámat és szerettek a kollegáim, nem volt bennem lelkesedés.
Mit kaptál attól, hogy felvállaltad önmagad?
Kompetencia érzetet, hogy jó vagyok valamiben és hogy el tudom mondani, hogy szeretem azt, amit csinálok, ez egy áldás, nagy terhet tettem le ezzel. Elmondhatom, hogy megtaláltam benne önmagam és most megélem azt a flowt, amit jogászként korábban sohasem. Volt egy vízióm, hogy milyen környezetben szeretnék dolgozni és most ebben élek. Érdekes fejlődési folyamat volt számomra az is, ahogy elkezdtem az illatokkal foglalkozni a szaglásom megváltozott. Hajlamosak vagyunk a szaglás, tapintás fontosságát kisebbíteni, én viszont most már sokkal jobban hagyatkozom ezekre a szempontokra és nekem ez nagy segítség az életben.
Mi volt a víziód?
Olyan helyet akartam teremteni, ahol egyszerűen jó lenni, ahonnan többel mennek el az emberek, mint amennyivel jöttek. Abban voltam biztos, hogy egy tiszta, biztonságos helyet szeretnék, ahol, ami elhangzik az ott is marad. Igyekszem meghitt, bensőséges hangulatot teremteni, hogy amikor kezelek a vendégeim könnyedén elmélyülhessenek.
Milyen érzés, hogy ezt megvalósítottad?
Ezt azon tudom lemérni, hogy amikor szabadságról visszajövök, az milyen jó, szeretetteljes érzés. A legtöbb vendéggel van egy személyes kapcsolatom, tudom ki ő és hol tart az életében. Nagyon jó dolog, hogy olyan emberekkel találjuk meg egymást, akikkel jó együtt lenni.
Most merre tartasz?
Azt gondolom, hogy bármivel is foglalkozok számomra a segítő szándék az állandó, ahogy a tudásvágy is. „Wow” pillanatot éltem meg, amikor elvégeztem a professzionális kozmetikus képzést, majd az aromaterapeuta képzést, de nálam ez kb. egy évig tart, aztán elkezd bennem valami motoszkálni. Amikor aromaterapeutaként keresnek meg, akkor a tünetek mögött mindig egy lelki történet van a háttérben. Amikor ezeket a történeteket elmondják, akkor reagálok valahogy és most abban szeretnék fejlődni, hogy ezek a reakciók az intuíción túl mutassanak. Ősszel kezdtem el a mentálhigiénés szakképzést az Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.
Ha valaki szeretné megtalálni a hivatását, akkor mely illóolajok lehetnek a segítségére?
A citrom, menta és a rozmaring cineol összetevői nagyon jól kitisztítják az elmét és friss gondolatokat hoznak, ezeket párologtatni javasolom. A vetiver pedig segíti az elmélyülést és felébreszti az intuíciót. Érdekes álmokat tud előhívni, ezért egy csepp a tenyérbe téve és belélegezve nagyon jó éjszakára.
Böröcz Bori
szépségterapeuta